"A bor beszél. Kérdezzünk csak meg bárkit. Az utcasarki orákulumot, az esküvői lakomára betérő hívatlan vendéget, a szent őrültet. Hasbeszél. Millió hangon szólal meg. Megoldja a nyelvet, mélyen eltemetett titkokat hoz napvilágra, olyanokat, amelyekről talán nem is volt tudomásunk. Kiabál, őrjöng, suttog. Nagy tervekről, tragikus szerelmekről és iszonyatos árulásról szónokol. Sikoltozva kacag. Magában kuncog. Önnön türkörképe előtt sír. Tovatűnt nyarakat és olyan emlékeket kelt életre, amelyeket jobb lenne elfelejteni."

- Joanne Harris: Szederbor

Az ősz egyet jelent a szürettel, ami természetesen a borral. Én ezen a hétvégén készülök Somlószőlősre szüretelni, szóval adott volt, hogy egy ehhez köthető idézetet hozzak ma nektek.

Miért pont ezt? Már tavaly, apukámék költözésekor kimentettem Joanne Harris Szederbor című könyvét. Részben mert nyilván könyvet NEM dobunk ki. Részben, mert már hallottam a címét és felkeltette a kíváncsiságom. Részben, mert szépnek találtam a borítóját. :D

Ez tipikusan olyan regény, amit félreraksz, bármennyire is érdekel, csak azért, hogy a hozzá megfelelő évszakban olvasd. A Mi vagyunk a medvék folytatását egész évben halogatom, csak azért, hogy télen olvashassam. Ahogy a Szederborra várt az ősz. Még nem tudom megállapítani, hogy megérte e, ezt majd megtudjátok az Olvasnivaló rovat erről szóló részében. ;) 

Nektek is van olyan könyvetek, amit kifejezetten egy bizonyos időszakban szerettek elővenni?