Sajnos úgy tűnik, a tavaszi napsütést néhány napig hiányolnunk kell, így hétvégére is jobban teszi az ember, ha benti programot szervez. Én már előre fogom a fejemet, pedig még csak csütörtök van, de már így is tudom, hogy az eső mit jelent: takarítást. Ugh...

Arra gondoltam, hogy adok néhány mentő ötletet nektek az ilyen borongós, bekuckózós napokra. Nyugalom, nem takarítási tippek érkeznek! :D Az utóbbi időben több könyvről is elmondtam a véleményemet, ezért úgy döntöttem, hogy ezúttal nem olvasnivalót, hanem néznivalót ajánlok nektek. Viszont, ha már filmekről beszélünk, akkor legyen szó olyanokról, amik tényleg megérdemlik, hogy elraboljanak pár órát az életedből. Ezen a gondolaton elindulva készítettem nektek a következő listát. Vigyétek, nézzétek, véleményezzétek! ^^

5+1 igaz történeten alapuló film

Amikor találkozom valakivel, aki még nem látta az Életrevalókat, akkor legszívesebben az lenne a bemutatkozás utáni legelső dolgom, hogy a tévé elé ültetem egy kényelmes kanapéra, és addig nem engedem felállni onnan, amíg végig nem nézte a filmet. Sőt! Aki nem rajongója az elektronikának, már színházban is megtekintheti. Nekem volt szerencsém mind a kettőhöz, nagy részt ugyanazok a párbeszédek, a jelenetek, bár tény, hogy az eredeti színészek miatt azért igazán kár lenne kihagyni a mozit.

A történet egy mozgásképtelen, de gazdag férfiról szól, aki ápolójának fogad egy "utcagyereket", akit Omar Sy alakít. (Nézzetek utánna, több remek filmben is szerepelt már!) A szegénységből érkező, laza erkölcsi szabályokat valló srác fenekestül felfordítja a sorsába már szomorúan beletörődő férfi életét. Elképesztő üzenetet küldenek nekünk arról, hogy soha, de soha nem szabad feladni. Na és persze arról is, hogy néha a legváratlanabb személyek lehetnek az életünkre a legnagyobb hatással.

Korábban a Bad Boys miatt szerettem Will Smith-et, majd a Men in Black miatt, végül ezeknek köszönhetően el is könyveltem őt egy dilis, vígjátékokra specializálódott színésznek. Nagy hibát követtem el. A boldogság nyomában című film volt tőle az első komoly alakítás, amit láttam. Azóta már kiokosítottam magam és megnéztem a Hét életet vagy a legújabb filmjét a Váratlan szépséget is. Mind érdemes rá, hogy megnézzük.

Azért szeretnék mégis A boldogság nyomában címűről mesélni, mert szerintem nagyon különleges, hogy a fiával együtt játszik benne. A gyerkőc a filmben is a fiát alakítja, és szívesen megkérdezném tőlük, hogy ez milyen furcsa élmény volt számukra. Első sorban persze a gyereknek lehetett az, hiszen a drága apukának azért már nem kevés rutinja van ebben a szakmában.

A film egy olyan apukáról szól, aki mindenét elveszti, és gyermekével együtt az utcára kényszerül. Nem szeretnék ennél többet elárulni róla, de annyit mondhatok, hogy egyszerre megrázó, megindító, inspiráló és lélekemelő. Arcul csapás arról, hogy az élet néha nagyon nehéz, ám küzdeni mindig megéri.

Ha van film, amin lehet bőgni, akkor ez az, úgyhogy első sorban hölgyeknek merem ajánlani. Neeeeem, egyáltalán nem Channing Tatumról van szó... khm. :D Komolyra fordítva a szót a színész Rachel McAdamsel tökéletes párost alakítanak. Én imádtam őket, teljes mértékben elhittem nekik a ezt a drámai, romantikus történetet.

A sztori szerint adott egy szerelmes pár olyan szerelemmel, amit csak kevesen tapasztalhatnak meg. Aztán jön a csattanó (uh, bocsánat, illetlen szóvicc), amikor egy baleset után a női főszereplő elveszti emlékei legnagyobb részét. Nem emlékszik az eltelt évekre, a férjére, a kiolthatatlannak hitt érzésekre. Mit tesz a férj, amikor a nő eltaszítaná? Kitart. Talán emiatt történt meg, hogy amikor először láttam a filmet, a végén kijelentettem: ilyen nem történik a való életben! Végül kiderült, hogy de, mégis megtörtént. Elképesztőnek tartom mind a mai napig, és számomra ez olyan ékes bizonyíték arra, hogy az igaz szerelem nem csak humbug, hogy kénytelen vagyok elhinni ezt az állítást.

Nem bírom feldolgozni, hogy Leonardo DiCaprio nem ezért az alakításáért kapott Oscar díjat! Szégyen és gyalázat! Bár szemtelenül fiatal volt még ekkor (2002-es filmről beszélünk!), de talán pont ez az oka, amiért igazán megérdemelte volna. Akinek még ennyi nem lenne elég: Tom Hanks a másik főszereplő! Kell ezt még ragoznom? Ha létezik fantasztikus színész, ő határozottan az!

Kettejük párosa egy szédületes hajszába kezd (nem is gondoltátok volna a cím alapján, mi? xD) és olyan kalandos macska-egér játékot űznek, amiről hajlamos az ember azt hinni, hogy kizárólag a mozivásznon töténik meg. Hát nem! Az élet írja a legjobb forgatókönyveket, ez vitathatatlan. Imádtam, amikor a film végén (nyugalom, nincs spoiler) az inspirációul szolgáló valódi személyek életéről is adtak információkat. Két brilliáns elme összecsapása, aminek a végkifejletéért finom kis lelkem oda volt meg vissza!

Az eddig felsorolt filmek közül ez a legfrissebb. Julia Roberts neve már önmagában garanciát jelenthet, ám őszintén szólva ebben a filmben mégsem ő a sztár. Jacob Tremblay mindössze tizenkét éves, mégis olyan hihetetlenül jót alakít egy nagyon komoly szerepben, hogy az állam a padlón koppant.

A film egy rendellenességgel született fiúról és annak családjáról szól. Arról, hogy mennyi megpróbáltatáson mennek át a nap minden percében. Arról, hogyan tartanak ennek ellenére össze. Arról, hogy a gyerekek gonoszak és arról, hogy lehetnek érzékenyek és jók is. Merj más lenni, merj önmagad lenni! Számomra ez a film valódi üzenete, miközben arra is fényt derít, hogy mennyi erő és kitartás lakozik azok lelkében, akik hasonló problémával élnek.

És mellékesen megjegyzem, hogy imádtam a tanár karakterét is, aki nem könnyű helyzetbe került: egy osztálynyi gyereknek kell megtanítania, hogy ne ellenszenvvel fogadják azt, aki különbözik tőlük. Van nehezebb feladat a világon, mint kiölni az emberekből az előítéletet?!

A plusz egy számomra a legnagyobb meglepetést okozó film volt. Miért? Mert az esetek nagy részében kerülöm a katonai filmeket. Nem azért, mert túl sok a véres jelenet, vagy mert túl hangosak a csatajelenetek. Ha így lenne, a megnézendő sorozat- és filmlistámon szereplő címek felét kihúzhatnám. Azért nem szoktam háborús kategóriába sorolható filmeket nézni, mert lelkileg rettenetesen megvisel. Az emberek egymás iránti gyűlölete, a sok értelmetlen, kegyetlen harc és az elesett ártatlanok, akik tulajdonképpen csak rossz helyen voltak rossz időben - ezek teljesen kikészítenek. Híradót sem nézek, mert nagyjából minden este végig sírnám az egészet.

Ez a film mégis felkeltette a figyelmemet. A cím olyan paradoxon, amire azért felkapja az ember a fejét. És ez a történet! Adott egy katona, aki az életét kockáztatja - ez bár elképesztő dolog, mégsem újdonság. Ám amikor adott egy katona , aki mindenféle fegyver nélkül rohan előre a csatatér közepére megmenteni a társait - hát, ez azért hűha! Saját magamból kiindulva bátran merem ezt a filmet olyan személyeknek is ajánlani, akik hozzám hasonlóan ódzkodnak a háborús filmektől. Higgyétek el, ezért a sztoriért érdemes félretenni a kezdeti ellenérzést.

Van olyan, igaz történeten alapuló film, amit ti is szívesen ajánlanátok másoknak?

Remélem, tetszett nektek a filmajánló. Ha szeretnétek, hogy a jövőben is hozzak hasonló témájú bejegyzéseket, akkor jelezzétek a chat felületen vagy a bejegyzés alatt kommentként. :)