Március

április 01, 2022



Megjött a március, a napsütés, a rügyező fák és a madárcsicsergés hava, szóval ezúttal igyekszem én is átvenni a természetből érződő lelkesedést. Próbáltam az eddigieknél pozitívabb hangvételű bejegyzést összehozni, majd mondjátok meg, hogy sikerült.

A hónap színe:


Én fenyőfazöldnek hívom ezt a színt, de biztos vagyok benne, hogy ezt megcáfolnák nálam jobb színlátással rendelkező személyek. Tőlük most azt kérem, hogy legyenek kedvesek és hagyjanak meg ebben a hitemben. Szeretem a fenyőkhöz kötni a kedvenc színemet, mert amint kimondom ennek a teljesen hétköznapi fának a nevét, máris beugrik egy számomra lélekmelengető tájkép, amiben hegyek, fenyőerdők és csillogó vízű tengerszemek szerepelnek. Bár szívem szerint az év minden hónapjában erre a színre voksolnék, ennél egy fokkal kreatívabb szeretnék lenni. Most azonban, amikor körülöttünk a természet is zöldbe öltözik, úgy éreztem, hogy aktuálissá vált bevetnem.

A hónap szava:

ÁTMENET

Itt a tavasz, a változás, kivirágozás és a tél hófehérsége után jóleső színáradat időszaka. Ezt a szót azonban nem csak emiatt aggattam a márciusra. A felmondási időm legnagyobb részét ez a hónap tette ki, így erre az időre két munkahely közé szorultam. A régit még nem engedhettem el, de az újhoz még nem csatlakozhattam. Kellemetlen, zavarbaejtő, bosszantó érzés. Bennem van a várakozás és az elengedés miatti lehangoltság.

Az átmeneti időszakokban rengeteg érzelemmel kell egyszerre megbirkóznunk, legyen annak az oka munkahelyváltás vagy csak egy belső, suttogó hang által felébresztett érzés a lelkünk mélyén, ami előre figyelmeztet minket, hogy készüljünk fel, mert hamarosan valami meg fog változni. Ez utóbbi hang bennem egyre hagosabb, de még nem jöttem rá, hogy csupán az új mókuskerék miatt, vagy valami másra szeretne figyelmeztetni. Jó lenne, ha hangosabban beszélne...

A legjobb film/sorozat, amit láttam:

SENSE8

Annyira reméltem, hogy a Bridgertont írhatom majd ide, de sajnos nem éreztem volna teljesen őszintének. Pusztán azért pedig nem fogom beírni, mert éppen ez számít divatosnak. Maradjunk annyiban, hogy nem volt különösebben problémám az új részekkel, de nálam nem ütötték meg az első évad által felállított mércét.



Pontosan ezért, inkább egy olyan sorozatot említek meg, amit igazából már másodszor néztem meg, hiszen nem egy mai darabról van szó. Egy, a valóságtól elrugaszkodott, kreatív, meghökkentő, provokatív, elgondolkodtató, szégyentelen sorozatról van szó. Nem is csoda, hogy ezek a legfőbb jellemzői, hiszen az alkotói azok a Wachowski tesók, akik a Mátrix filmekért is felelnek (csak hogy egyet említsek meg az egyébként több, népszerű alkotásaik közül) ((és aminek amúgy a legújabb része nem szégyellem, nekem tetszett!!)). A történet nyolc, egymástól teljesen független életet élő személyről szól, akik egy napon mégis összekapcsolódnak. Nem tudok rá jobb szót kitalálni. Mindannyian képesek érezni azt, amit valamelyik másik személy érez ebből a csoportból. Hirtelen rendelkeznek egymás képességeivel, legyen az maga a nyelv, amit beszélnek vagy közelharcbeli ismeretük. Nem beszélve a másik tudásáról: van rendőrünk, hackerünk, gyógyszerészünk, színészünk, verekedős üzletasszonyunk, mestertolvajunk, profi sofőrünk és még egy menő DJnk is. Engem már ezzel az alapötlettel teljesen megvettek, de ami a legjobb: mindezt nem szúrták el egy extra béna, lapos, hétköznapi történetszállal. Számomra a sorozat végig nagyon pörgős és feszült volt, odaszegezte a figyelmemet a monitorra. Azonban azt azért hangsúlyozom, hogy annak, aki kicsit is prűd, vagy gyengébb a gyomra, nem feltétlenül ajánlom. Mindenki más AZONNAL NÉZZE MEG!

A legjobb könyv, amit olvastam:

J.R.WARD: FEKETE TŐR TESTVÉRISÉG SOROZAT

Tavaly ősszel varázsolt el újra J.R.Ward. Komolyan mondom, elképesztő, amit ez a nő művel! A sorozatnak most jött ki a tizenhetedik része (!!!!!) és még nem untam meg! Ha ez nem érdemel elismerést, akkor nem tudom, hogy mi. Tény, nem mindegyik kötet ragad magával annyira, de mindig megéri átrágnom magam ezeken - az egyébként elenyésző számú - részeken. Decemberben tartottam egy kis szünetet a karácsonyi ajándék könyvek miatt, de márciusban ismét felvettem a félrerakott fonalat, és jaj de jól tettem! Szinte azonnal magába szippantott az a rendkívüli világ, amit Ward fest le előttünk.



Vámpíros sztori. Ezt még az elején leszögezném. Aki azonban Twilight féle lightos-nyálas vámpír történetre számít, ő csalódni fog. Határozottan 18-as karikás könyvekről van szó. A Fekete Tőr Testvériség tagja mind ki-ha-én-nem típusú keménylegények, akik szeretnek káromkodni, inni (és itt most az alkoholra gondolok elsősorban), játékosan (vagy nem) versengeni egymással és harcolni a folyamatosan fejlődő és változó ellenséggel. Minden könyvnek megvan a maga főszereplője, aki vagy a testvériség tagja vagy egy hozzájuk közel álló személy. Az ő szerelmi történetét követhetjük végig (jó igen, azért vannak benne nyálas részek is, de hidd el, nem úgy, ahogy azt te most gondolod), de ami miatt igazán kedvencem ez a sorozat az az, hogy mindeközben mellékszállként az összes többi szereplőt is megemlíti. Nincs egyszerű boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ward megmutatja azt is, hogy mi történik azután, hogy a gerlepár legyőzte az akadályokat és összejött. Merthogy azután is k*rva sok akadályba ütköznek a párok. Ettől számomra hétköznapibbá válnak, hiába tudom, hogy egy fantasy regényt olvasok.

Mit tanultam ebben a hónapban?

Ha migréned van, akkor tényleg az a legjobb, ha egy sötét szobában ráhúzod a takarót a fejedre. Előtte azonban mindenképp nyiss ablakot, amin - ha szerencséd van - jéghideg levegő jön majd be a szobába. Hidd el, jól fog esni!

Eddig hírhedt virággyilkosnak tartottam magam - és mások is egyetértettek velem. Ennek ellenére, imádom, ha sok növény vesz körül, szóval én kitartóan próbálkozom. Azt hiszem, az univerzum meghálálta a kitartásomat, mert hirtelen, az egyik földdel teli cserépből (ami azért volt félretéve, hogy maaaaajd valamikooooor ültetetek bele valamiiiit) kinőtt néhány szál virág. Azt sem tudtam, hogy volt ott bármi is! :D Azóta is szépen cseperedik és alig várom, hogy kiderüljön, mi lesz belőle. Remélem, egy igazi túlélő, mert nálam szüksége lesz rá.

A VIP mozi tényleg elég király. Az ételek finomak és kifogyhatatlanok, a dönthető fotel pedig tökéletesen kényelmes, pláne akkor, ha a háromórás Batman filmet akarod moziban megnézni. Viszont szerencsés, hogy ha az Aréna VIP moziba vettél jegyet, akkor nem a Mamuthoz mész. Én szeretem a kihívásokat, szóval én nem így csináltam, úgyhogy csak ezért szólok. Tudod, a biztonság a kedvéért.

Elképesztő, hogy egyes kutyusok milyen kegyetlen történettel a hátuk mögött kerülnek be egy-egy menhelyre. Ha kutyát szeretnél, fogadj örökbe! Lehet, hogy nem fajtatiszta és sokat kell majd foglalkoznod vele, hogy összehangolódjatok (melyik kutyával nem??), de hidd el, nem lesz hálásabb eb, mint az, akinek szép életet biztosítasz a menhely helyett.


(A bejegyzésben látható képek forrása: Pinterest.)

Ezek is tetszeni fognak:

0 megjegyzés

Írásaimmal itt is találkoztok

Ha kihívásra vágysz

Világdarabok játék