Április

május 03, 2022


Az erősödő napsütés, a virágillattól terhes levegő, az egyre hangosabb madarak. Ó, április, nagyon szerettelek!

A hónap színe:


Tudom, hogy a sárga egyesek szerint az irigység, számomra mégis inkább az öröm színe. Április volt az első olyan hónap az évben, amikor őszinte boldogsággal néztem fel az égre, hallgattam a madárcsicsergést és magamba szívtam a virágillatot. Számomra most érkezett meg a tavasz és imádom!


A hónap szava:

SZABADULÁS

Szabadulás sok mindentől és mindenkitől, de talán a legfontosabb, hogy úgy éreztem, a lelkem tárta ki a szárnyait és repült szabadon oda, ahová csak akart. Talán az új munkahely, talán a sok elképesztő élmény, talán a több világos órát ígérő napfény az oka, nem tudom. Nem is érdekel. Most csak úszom az árral és örülök, hogy tudok örülni a meleg napsugárnak és a világoskék eget átszelő habos-babos felhőknek.


Persze, hazudnék ha azt mondanám, hogy minden szép és jó. A természet már nem csupán ébredezik, hanem köszöni szépen, ő most már nagyon is ébren van és vidáman tombol. Ennek a jelenségnek egyetlen hátulütője, hogy egyre kevésbé érzem magam jól a panellakás négy fala között, egyre kevésbé jövök haza szívesen és egyre jobban feléled bennem az elvágyódás. Ezen a perióduson minden évben átesek, szóval nem nagy meglepetés, de idén próbálom magam lekötni sok sétával. Meglátjuk, elég lesz-e.

A legjobb film/sorozat, amit láttam:

TRUE DETECTIVE

Ha bírod a lassan fortyogó, majd a végén teljesen kirobbanó krimiket, ezt is imádni fogod. Nem hazugság, hogy az évadonként teljesen különálló történeteket feldobják olyan nagy nevű színészek, mint Matthew McConaughey, Woody Harrelson, Colin Farrell, Rachel McAdams, Vince Vaughn és Mahershala Ali (akinek a Zöld Könyv című filmjét is nagyon ajánlom!). Kell az ő zseniális színészi játékuk, hogy tényleg azt érezd, valami igazán jót kaptál ettől a sorozattól, de ezzel szerintem semmi baj nincsen. A töténetek érdekesek, feszültek, mégis hétköznapiak és reálisak azzal, hogy a főszereplők magánéletbeli problémáit is belefonják a történetszálba. Ez a sorozat is rávilágít, hogy a "jó" karakterek sem tökéletesek (sőt!) és a rossz karakterek is tűnhetnek bűbájosnak, de attól még nagyon is rosszak maradnak.

A legjobb könyv, amit olvastam:

SARAH J. MAAS: ÜVEGTRÓN SOROZAT


Te jó ég! Most komolyan: ezt eddig miért nem filmesítette meg még senki?????? Elképesztő jó sorozatot lehetne összehozni ezekből a könyvekből, mert hogy ez egy ELKÉPESZTŐ történet! Oké, bevallom, amikor ezeket a sorokat írom, akkor éppen a negyedik részt olvasom, tehát egyelőre fogalmam sincs a végkifejletről, de már így is végleg beleszerettem. Talán elfogult vagyok az erős, harcias, kissé talán őrült női főszereplőkkel kapcsolatban, mert az ilyen karakterek mindig hamar elvarázsolnak, de itt olyan összetett szereplők vannak még, hogy az orgyilkos nő csak egyetlen apró oka az imádatomnak.


A teljes igazság miatt azért azt is megjegyzem, hogy az első résznél volt néhány apróság, ami számomra furcsa, már-már érthetetlen húzás volt az írónőtől, de végül valahogy minden értelmet nyert, úgyhogy ezt megbocsátottam neki. A megfogalmazásbeli apró furcsaságok is szemet szúrtak, volt pár rész, ami számomra oda nem illő kifejezésnek tűnt, de ezt inkább a fordító hibájának tudom be és összességében az olvasási élményen nem rontott annyit, hogy zavaró legyen.

A szerelmi civakodások hol idegesítenek, hol pedig ráébresztenek, hogy márpedig ez ilyen. Az emberek változnak, de a legtöbbször nem egyformán. Nagyon leegyszerűsítem ezzel a szerelmi nem-is-tudom-hány-szögeket a könyvben, de tulajdonképpen ez a lényege és ebbe nem lehet belekötni.

Azonnal ide nekem a tv sorozatot!

Mit tanultam ebben a hónapban?

Hans Zimmer pont annyira csodálatos, mint amilyennek gondolod. A tíz ezres nézőközönség ellenére is közvetlen hangulatot tud teremteni, tiszteli a zenészeit és imáááááádja a zenét, ami minden egyes mozdulatán jól látszik. Egy régi, bakancslistát tételem valósult meg azzal, hogy elmehettem a koncertjére és már most alig várom a következő alkalmat!

Nápolyban és környékén nyaraltam hó végén. RENGETEG mindent tanultam - magamról és az utazótársaimról is, de főként az olaszokról. Annyi mindent el tudnék mesélni ezzel kapcsolatban, hogy azt inkább egy másik, külön bejegyzésben fogom megtenni. Mindenesetre az biztos, hogy az olasz sofőrök nem normálisak!

Imádom a szakmámat. Tudtam, hogy valahol mélyen ez bennem van, de már régen szembesültem olyan lelkesedéssel és motiváltsággal, mint amit az új munkahelyemen érzek, hogy már el is felejtettem milyen.

Felismertem magamon, hogy egy film vagy sorozat megnézése, egy könyv elolvasása (még ha fantasztikus is), a sport, a főzés, de még a takarítás sem köt le annyira, mint régen. Valahogy minden olyan laposnak és fénytelennek tűnik. Lehet, ráférne egy tavaszi nagy takarítás az életemre. Ha leporolnék, felmosnék, kicsinosítanék minden polcot a lelki szekrényemben, akkor talán valahogy továbblendülhetnék ezen a vekengésen. Nem szeretem ha valaki vekeng. Azt meg különösen nem, amikor én csinálom ezt.


(A bejegyzésben látható képek forrása: Pinterest.)

Ezek is tetszeni fognak:

1 megjegyzés

  1. Kedves Henna!

    Ezt a bejegyzést nagyon jól esett most elolvasni! Különösen megragadja az ember lelkét a változás iránti vágyódásod, a megújulás, hogy készen állsz kilépni a komfort zónádból :) nagyon át tudom érezni ezt a bizsergést. Találó a tavaszi nagytakarítás a lélek bugyraiban, mindenkire ráférne évente ez a művelet, viszont hőköltem pár centit a "vekeng" kifejezéseden. Bevallom, sosem találkoztam még ezzel a szóval és pislogva csaptam fel a wiki szótárát; érdekes és vicces a megfelelő kontextusban, ráadásul elég kifejező egy bizonyos állapotra, de azt hiszem nem fogom sűrűn használni :D Minden esetre köszi, jó dolog bővíteni a szókincsünket!
    A könyv ajánlód felkeltette az érdeklődésem, jól hangzik az Üvegtrón sorozat! Viszont ha nem gond, én érdeklődnék a főszereplőnő egészével kapcsolatban. Bevallom én nem szeretem a mostanság piacra dobott genderes könyveket, ahol a női karakterek többnyire jellemtelenek, nagy az arcuk, minden akadályt pikk-pakk megoldanak miközben konfliktusuk kimerül valami rosszindulatú pletykában (oké ez egy szélsőséges példa volt, tudom, de a lényeget ki lehet venni). Mondd, kérlek, hogy ez nem ilyen! Meg (ez már lehet extrém), de értékelnék egy férfias férfit férfigondolkodással, aki nem lesz halálosan szerelmes az első 50 oldalon :D bocsi, konzervatív vagyok, ez nem túl divatos mostanság, de reménykedni talán lehet :(
    Azonban, ami nem ennyire kényes téma: engem marhára érdekelne az olaszokkal tapasztalt napjaid! Örülnék egy ilyen posztnak!
    Előre is köszi!

    VálaszTörlés

Írásaimmal itt is találkoztok

Ha kihívásra vágysz

Világdarabok játék