"Csak akkor hátrálok, amikor lendületet gyűjtök."

- Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék

Az idei évben továbbra is ez az egyik kedvenc könyvem, amit olvastam, de most nem emiatt akartam megosztani veletek Backman szavait.

Ez a mondat sokszor eszembe szokott jutni. Mindenki átél olyan pillanatot, amikor szembe találja magát egy feladattal, ami túl nagy falatnak tűnik. Amit csak tehernek látunk, sőt, akár megoldhatatlannak vagy képtelennek. Úgy érezzük, hogy minden erőnket beletehetjük, akkor sem lesz megoldás. Ezekben a pillanatokban idézem fel magamban a fenti szavakat. Nem tudhatod, hogy valójában mennyi erőd van, amíg nem feszegetted a határaidat. Addig, amíg nem mentél el a végére. A legtöbb esetben a fentiekhez hasonlós feladatokról kiderül, hogy egy kis plusz erőfeszítéssel megfejthetőek.

Amikor ijesztőnek tűnik az, ami előttem van, akkor eszembe jut, hogy nem kell más hozzá, csak még egy kis lendület.