Pergamen Helyett

Egészen véletlenül erről van egy vicces történetem. Valamikor a tinédzser korom végén egy szanálás alkalmával előkerült egy viharvert lap, amit nyilvánvalóan kegyetlenül kitéptek eredeti helyéről: egy vonalas füzetből. Fogalmam sincs, hogy az azon olvasható pár soros mesét saját maga szórakoztatására írtam, vagy esetleg valamilyen feladat volt, mindenesetre akkor, amikor megtaláltuk rettenetesen jót nevetett rajta az egész család. Részben a borzalmas helyesírásomnak köszönhetően, részben pedig a meglepő fordulatokkal teli (ja, képzelhetitek... xD) történet miatt.

Nem emlékszem mikor, hogyan és miért született a remekmű. Anyukámmal közösen arra jutottunk, hogy alig pár évvel azután keletkezhetett, hogy megtanultam írni. Azóta számtalan költözésen túl vagyok, úgyhogy némi időbe fog kerülni, de esküszöm előkerítem, és bemásolom nektek. :D

Adott egy öreg király, aki férjhez kívánja adni leányát, de a kérőket próbatétel elé állítja. Nos, azt hiszem, a reménytelenül romantikus énem által alkotott csattanót már ennyiből ki lehet találni. :D

Nehéz visszaemlékeznem. Tulajdonképpen olyan, mintha ez a késztetés mindig is a lényem egy része lett volna. Sok filmet néztem édesapámmal, sok történetet olvastam a nagymamáimtól kapott könyvekből és egész egyszerűen életre kelt bennem az érzés, hogy papírra akarom vetni a saját sztorijaimat.

Mivel több blogot is létrehoztam az elmúlt fél évben, ezért talán kissé érthetetlen, de még mindig nagyon nehezen veszem rá magam, hogy családtagoknak vagy barátoknak megmutassam az írásaimat. Mindig rendkívül izgatott vagyok a véleményük miatt, de sokan egyébként nem is tudják, hogy ez az egyik szenvedélyem. Fogalmam sincs, mennyire lepődnének meg, ha tudnák.

A mai napig az első számú személy, akinek a kritikáját mindig úgy fogadom, mint egy szomjazó a friss forrásvizet, az a nagymamám. :)

Nem sokat változott a témakör, amiről írni szeretek, a stílus azonban ég és föld. :D Régebben is misztikus, fantasztikus történeteket írtam, amiket talán a romantikus-kaland kategóriákba tudnék még besorolni.

Vannak egyébként olyan történetek is a tarsolyomba, amikben semmilyen másvilági, esetleg szuper erővel megáldott személy nem szerepel, de a romantikus-kaland kategória ezekre is abszolút ráhúzható. Talán kicsit krimibe hajlóak is. Remélem, majd ezekkel is találkozhattok, ám egyenlőre néhány fejezetnél többet nem éltek meg, szóval korai lenne közszemlére tenni.

"Munkamódszer? Az mi is?" Hát, nagyjából így. :D

Akkor írtam, amikor kellő ihletem, energiám, megfelelő hangulatom volt hozzá. Néha egész éjszaka fent maradtam és kész volt három fejezet, de akadt olyan időszak az életemben - és a mai napig is van ilyen sajnos -, amikor hetekig egyszerűen képtelen voltam tollat ragadni (vagy megnyitni egy word doksit). Ezen nem igazán sikerült változtatnom. Lehet, csak én beszélem be magamnak, de szerintem erősen érezhető az írásomon, amikor "muszájból" vetem papírra az elképzelt szavakat. Nem szeretem. Akkor inkább kérek türelmi időt a kedves olvasóktól, így cserébe olyan olvasmányt kapnak, amire tényleg büszke vagyok.